FELADAT >> 4. Olvassa el a „Tervek és programok” című részt.

TERVEK ÉS PROGRAMOK

Mindazonáltal sok tudnivaló van azokról a technikákról, amelyeket az olyan tervezés kidolgozására alkalmaznak, amely eljuttatja az ember álmait a megvalósulásig. A kezdő lépés megérteni a tárggyal kapcsolatos alapvető kifejezéseket. 

A terv a rövid távú, átfogó szándékok leírása arról, hogy mit látunk szükségesnek egy bizonyos terület kezeléséhez. Egy tervtől azt várnánk el, hogy egy területen helyrehozza a nem optimális körülményeket, kiterjessze a területet, illetve gátoljon vagy akadályozzon valamit, ami a terjeszkedéssel szemben áll. 

Egy terv kivitelezése azt igényli, hogy a tervet lebontsuk az általa elérendő dolgok megvalósításához szükséges konkrét tevékenységekre. Ezt egy program alkalmazásával hajtjuk végre. 

A program egymást követő lépések sorozata egy terv kivitelezésére. Egy program megírása megköveteli, hogy előbb legyen egy terv legalább a programot író személy elméjében. A program egy lépését célkitűzésnek hívjuk.

A program célkitűzésekből áll. A célkitűzés olyan akció, amelyet egy kívánt cél elérésének érdekében végre kell hajtani.

A célkitűzések értéke változó. Nem minden célkitűzés rendelkezik ugyanakkora értékkel vagy fontossággal. Az alábbiakban mindegyiket leírjuk.

Fő célkitűzés

A fő célkitűzés az a kívánatos, globális törekvés, amelyre vállalkozunk. Nagyon általános, például: „a Szcientológia képzett gyakorlójává válni”. 

Más példák egyéb területekről:

„Minden gépet és berendezést működőképes állapotba hozni a cégnél.” 

„Méltányosan alacsony áron megfelelő ingatlant és felszereléseket szerezni, felállítani, előkészíteni és használni.”

„Eljuttatni a könyveket a postai úton rendelő ügyfelekhez, továbbá minden boltba és minden terjesztőhöz.” 

A fő célkitűzés egy globális elképzelést jelent.

Elsődleges célkitűzések

Az elsődleges célkitűzés olyan célkitűzés, amely azokkal a szervezési, személyzeti és kommunikációs típusú lépésekkel foglalkozik, amelyeket be kell tartani. Ez a „magától értetődő” célkitűzések egy csoportja, amelyeket ha nem veszünk figyelembe, megbénítják a tevékenységet.

Az első ezek közül: VAN OTT VALAKI

Aztán: ÉRTÉKES CÉL

Aztán: VALAKI, AKI FELELŐSSÉGET VÁLLAL A TERÜLETÉRT VAGY A TEVÉKENYSÉGÉRT

Aztán: JÓL MEGTERVEZETT SZERVEZETI FORMA 

Aztán: MEGTARTOTT VAGY HELYREÁLLÍTOTT SZERVEZETI FORMA

Aztán: MŰKÖDŐ SZERVEZET 

Ha a fenti „magától értetődő” célkitűzéseink megvannak, továbbmehetünk; ám ha ezek kiesnek, vagy nem veszi át a helyüket valami, akkor akármilyen célkitűzéseket jelölünk is ki, azok labilissá válnak, vagy teljesen kudarcot vallanak. 

Lehetséges, hogy a fentiek során folytonosan szükség van arra, hogy a „magától értetődő” célkitűzések közül egyet vagy többet újra megerősítsünk, MIKÖZBEN újabb célkitűzéseket igyekszünk beindítani.

Az elsődleges célkitűzésekre néhány példa: 

„Vállalja el a munkát, amire ezennel kijelölik!” 

„Olvassa el, és értse meg a programot, amit végezni fog!” 

Valaki van ott – ez példa az elsődleges célkitűzésre.

Létfontosságú célkitűzések

Meghatározás szerint a létfontosságú célkitűzés olyan valami, amit azért kell végrehajtani, hogy egyáltalán működni tudjunk. 

Ehhez meg kell vizsgálnunk mind a területet, amelyre a működésünk irányul, mind pedig azokat a tényezőket, készleteket vagy szervezetet, amelynek segítségével működünk.  

Aztán (néha működés közben) megtaláljuk a jövőbeli sikereket feltartóztató vagy fenyegető pontokat. A leglényegesebbek leküzdését pedig célkitűzésként állítjuk fel. 

Néhány példa ezekre:

„Tekintse meg a vizsgálata alatt álló körülményeket a saját szemével, ne fogadja el mások jelentését!” 

„Senki mástól ne fogadjon el utasításokat, csak a közvetlen felettesétől!” 

„Ne hagyja a könyvellátást akadozni az országban, amíg a kampány tart!” 

„Tartsa fenn az etikus viselkedés magas szintjét, és mutasson kimagasló példát ebben!” 

A sikeres működéshez be kell tartanunk a létfontosságú célkitűzéseket.

Feltételes célkitűzések

A feltételes célkitűzés olyan célkitűzés, amit azért hajtanak végre, hogy adatokat derítsenek ki, vagy azt, hogy egy projektet meg lehet-e csinálni, hol lehet megcsinálni, stb. 

Ön is látott már olyanokat, akik az egész életüket végigdolgozzák azért, hogy „meggazdagodjanak”, vagy valami ilyesmi, hogy „beutazzák a világot”, és sohasem sikerül nekik. Valaki más kitűzi magának, hogy „beutazza a világot”, azonnal belevág, és megcsinálja. Van tehát egy olyan célkitűzéstípus, amelyet feltételes célkitűzésként ismerünk: Ha tudnék ________, akkor tudnánk ________, és így elérnénk a ________. Ez persze teljesen rendben van, amíg irreálissá nem válik. 

A feltételes célkitűzéseknek van egy teljes osztálya, amelyben nincsen HA. Ezek indokolt célkitűzések. Sok MAJD van bennük. „Mi majd _______, és akkor _______.

Néha váratlan szerencsés lehetőségek bukkannak fel, és az embernek gyorsan ki kell használnia őket. Ez csak „jó szerencse”. Amikor bekövetkezik, az ember él vele, és gyorsan újratervez. De ingatag talajon áll az, aki a „jó szerencsére” mint megoldásra számít. 

Indokolt feltételes célkitűzés lenne: 

„Odamegyünk, és megnézzük, hogy használható-e a terület.” 

A feltételes célkitűzés egy másik példája: 

„Ha elmaradás van az iktatásban, akkor szervezzen meg egy rövid időszakot minden napra, amikor a cég alkalmazottai segítenek a részecskéket beiktatni a megfelelő dossziékba.” 

Minden feltételes célkitűzés először alapvetően adatgyűjtő tevékenység, és ha rendben van a dolog, akkor kell akcióba lépni. 

Minden feltételes célkitűzés először alapvetően adatgyűjtő tevékenység, és ha rendben van a dolog, akkor kell akcióba lépni.

Működési célkitűzések

A működési célkitűzés kitűzi a haladás irányát, és pontosan behatárolja azt. Általában magában foglal egy előre beütemezett időpontot, amikorra kész kell lennie, hogy illeszkedjen más célkitűzésekhez.

Néha az időpontot úgy tűzik ki, hogy „________ ELŐTT”. És lehet, hogy annak az eseménynek, amely „előtt” meg kell csinálni, nincs meg az időpontja. Így aztán „biztos, ami biztos” alapon igen sietőssé válik. 

Példák lehetnének a működési célkitűzésekre: 

„Reklámozzon könyveket olyan helyi magazinokban, amelyekre az a fajta olvasóközönség fizet elő, akiket ezek a könyvek érdekelhetnek!” 

„Fogadjon fel helyi munkaerőt, hogy vályogtéglákat készítsenek a falakhoz!”  

„Állapítsa meg, hogyan lehet a cég hírlevelét a lehető legjutányosabb áron kipostázni a fiókirodáknak!”

„Takarítsák ki az elnöki lakosztályt!”  

„Küldjön egy futárt a válaszpostával közvetlenül a központi irodába!” 

A működési célkitűzés kitűzi a haladás irányát, és pontosan behatárolja azt.

Termelési célkitűzések

Azok a célkitűzések, amelyek – rendszerint időre vonatkoztatva – mennyiségeket jelölnek ki, termelési célkitűzések.

Példák a termelési célkitűzésekre: 

„A jövő évi tandíj júniusra összegyűjtve és félretéve.” 

„Jövő hónapra ötvenezer könyv bekötve.” 

Mivel a statisztikák legkönnyebben a termelést tükrözik, egy szervezet vagy tevékenység annyira TERMELÉSICÉLKITŰZÉS-orientált lehet, hogy nem tűz ki feltételes, működési, illetve elsődleges célkitűzéseket. Ha ez történik, akkor a termelés az egyéb célkitűzéstípusokban kifejezett tervezés hiánya miatt ki van téve az összeomlásnak. 

A termelés, mint egyedüli célkitűzéstípus annyira elboríthat mindent, hogy a feltételes célkitűzéseket – még ha ki is tűzik őket – teljesen figyelmen kívül hagyják. Ekkor a működési és az elsődleges célkitűzések nagyon irreálissá válnak, és a statok LEmennek. 

AZ EMBERNEK, MIELŐTT MÉG TERMELÉSI CÉLKITŰZÉSEKET JELÖLHETNE KI, VIZSGÁLÓDNIA KELL, FELMÉRÉSÉKET KELL KÉSZÍTENIE, ADATOKAT KELL GYŰJTENIE, VALAMINT MŰKÖDÉSI ÉS ELSŐDLEGES CÉLKITŰZÉSEKET KELL FELÁLLÍTANIA. 

A termelési statisztikák alacsony voltának szokványos oka az elsődleges célkitűzések eltűnése. Ezek kiesnek, és senki sem veszi észre, hogy ez rossz hatással van a termelésre. A termelés az azt megelőző más célkitűzések betartásától függ. 

A kvóták kijelölése – rendszerint időre vonatkoztatva – termelési célkitűzés.

Az alábbi táblázat a programokat felépítő különböző célkitűzéstípusok tömör összefoglalója.

CÉLKITŰZÉSTÍPUSOK

CÉLKITŰZÉSEK
A széles körű, általános törekvés, amely valószínűleg egy hosszú, csak közelítőleg meghatározott időtartamot ölel fel. Mint például „nagyobb biztonságot elérni” vagy „felvinni a szervezetet ötven munkatársig”.
ELSŐDLEGES
CÉLKITŰZÉSEK
A szervezeti, személyzeti, kommunikációs típusú célkitűzések. Ezeket benn kell tartani. Ez a célkitűzéseknek az a típusa, amely terminálokkal, kommunikációs utakkal, készletekkel és szervezési táblákkal foglalkozik. Példa: „Megtenni valakit felelősnek ennek a megszervezésére, és kitűzetni vele a fennmaradó elsődleges célkitűzéseket.” Vagy: „Visszaállítani az eredeti kommunikációs rendszert, amely kikerült a használatból.”
LÉTFONTOSSÁGÚ
CÉLKITŰZÉSEK
Azok, amelyeket meg kell csinálni ahhoz, hogy egyáltalán működni lehessen. Ezeket annak a területnek a vizsgálatára alapozzuk, amelyen működünk.
FELTÉTELES
CÉLKITŰZÉSEK
Azok, amelyek VAGY/VAGY-ot állítanak fel, hogy adatokat derítsenek ki, hogy vajon egy projektet meg lehet-e csinálni, vagy hogy hol, vagy hogy kinek.
MŰKÖDÉSI
CÉLKITŰZÉSEK
Azok, amelyek ismertetik az irányokat és akciókat, vagy az események ütemezését, vagy az időbeosztást.
TERMELÉSI
CÉLKITŰZÉSEK
Azok, amelyek mennyiségeket szabnak meg, mint pl. statisztikákat.

bármi, ami képes fogadni, továbbítani vagy küldeni egy kommunikációt. Ez a kifejezés az elektronikából származik, ahol a terminál annak a két rögzített pontnak az egyike, amelyek között energia áramlik. Például az autó akkumulátorának két kapcsolódó pontja (terminálja) van, ahol az energia az egyik pólustól a másikig áramlik. A Szcientológiában két kommunikáló embert termináloknak nevezünk, mert kommunikáció áramlik közöttük.